Vita a természetvédelmi övezetekről avagy félmegoldások romániai módra

Amint az várható volt, hatalmas vitát váltott ki a környezetvédelmi minisztérium azon tervezete, hogy megnövelje a Natura 2000 státusú természetvédelmi területeket Szatmár megyében. A prefektúrán megtartott közvitán szakemberek, ökológusok, önkormányzati vezetők és érintettek ütköztették - sokkal indkább érdekeiket, mint érveiket.

Az ügy hátterében az áll, hogy az Európai Unió elmarasztalta Romániát a termszetvédelmi területek kapcsán - még 2012-ben. A hiányosságok orvoslására pedig határidőt tűzött ki: 2015 végét. Már e két dátum is tökéletesen mutatja a helyzet tragikomikumát, sőt, nevetségességét! A környezetvédelmi minisztérium gyakrolatilag három évig nem csinált semmit, majd a határidő lejárta előtt hirtelen észbe kapott - és néhány hét alatt természetvédelmi területté nyilvánítana bizonyos területeket. És ezt az ország összes megyéjében!

Szatmár megyében ez egyrészt a Szamos teljes folyását érintené a vidrák, az eurázsiai hódok valamint a homoki küllő, a balin, a magyar bucó és a szivárványos ökle védelmében. Bartacs és Turc községek területén a legelők szubpannon sztyeppéje, Majtényban, az Ér-völgyében a vörös gém, a barna rétihéja, a fekete gólya, a fehér gólya és a kis kócsag jelentené a védettség tárgyát. Fontos megjegyezni, hogy utóbbi esetben a meglévő természetvédelmi terület bővítését (pontosabban egy 2011-es területcsökkentés korrektúráját), az első két esetben viszont új természetvédelmi terület kialakítását jelentené a változás. A Szamos esetében a két part közötti rész (gyakorlatilag a vízfolyás), a part menti kis ligetek illetve a Nagyerdő - melyből 380 hektár Szatmárnémeti, 15% pedig Pusztadaróc tulajdona - kerülne védelem alá, Batarcson és Turcon pedig egy dűlős, lejtős rét.

Gavril Ardelean, a Vasile Goldis egyetem rektorhelyettese szerint a Szamos medre olyannyira szabályozott, hogy gyakorlatilag nem beszélhetünk természetes élőhelyről. A holt ágaiban sokkal inkább, ám azok túlságosan sekélyek. Szerinte sokkal indokoltabb lenne az egykori Ecsedi láp újjáélesztése és természetvédelmi területté nyilvánítása.

A Szamossal kapcsolatos véleményét osztotta Vasile Andries, a Vízügyi Igazgatóság vezetője is, aki abbéli aggályának is hangot adott, miként tartják karban a töltéseket, ha azokat természetvédelmi területté nyilvánítják. A vadászati egyesület képviselője arra figyelmeztetett, ha nem lőhetik ki a vaddisznókat és a különböző halászmadarakat, akkor azok még nagyobb károkat okoznak a mezőgazdasági területeken, illetve a halastavakban.

A vita folyamán többször is elhangzott a kulcskérdés - „Mit nyerünk mi ezzel?" Ami abból a szempontból jogos, hogy az uniós csatlakozás óta Románia továbbra sem fizet kompenzációt a természetvédelmi státus okozta korlátozások következtében fellépő bevételkiesés után. Úgy látszik, ilyen téren nem szab határidőt az EU...

Másrészről viszont az a benyomás alakul ki a kívülállóban, hogy mindenki fontosnak tartja a természet védelmét - de ne nálunk! Csinálják csak másutt! Ne kelljen érte áldozni, mi több, származzon haszon belőle! A haszont pedig természetesen nem a vidra vagy a fekete gólya populáció számában, hanem kizárólag csilingelő, vagy ropogós euróban, lejben mérik!

„Konkrétumokat akarunk! Nem állhatunk az emberek elé azzal, hogy se a területek konkrét határait nem ismerjük, se a megszorítások mértékét, se a kompenzáció mértékét", foglalta össze a kialakult helyzetet a tőle megszokott tárgyilagossággal Gaman Mihály pusztadaróci polgármester.

Mert a jelek szerint hiába tüntetés, hiába kormányváltás, bizonyos dolgok nem változnak Romániában! A környezetvédelmi minisztérium, noha ígérte, senkit nem küldött, hogy bemutassa a tárca álláspontját! „Ez is azt mutatja, mennyire félvállról veszik az egészet. És mennyire veszik komolyan a szatmáriakat, ha senkivel nem konzultáltak az ügyben", hangzott el már-már visszhangszerűen több szájból is.

A környezetvédelmi minisztérium képviseletének hiányában Nagy Attila, a Milvus Madár- és Természetvédelmi Egyesület szakemberének maradt az „ördög ügyvédje" szerep. Mindezt azért vállalta, mert az egyesület szakemberei is részt vettek korábban az érintett területek természetvédelmi felmérésében. Javaslataikat azonban korábban nem vették figyelembe, a természetvédelmi státus kinyilvánítása elmaradt - mígnem az Európai Unió revízióra nem késztette Romániát.

„A Szamos szatmári szakasza a Maros mellett Erdély egyik legjobban megóvott folyómedre. Azt kéne megértenie mindenkinek, hogy a Natura 2000-es terület nem jár olyan szigorú korlátozásokkal, mint a természetvédelmi rezervátum, amilyen például a Túr Menti Védett Területek. A Szamos esetében például a legtöbb tiltást, amit a Natura 2000 státus maga után von, a jelenlegi törvények is előírják. Ilyen például, hogy nem szabad beleengedni tisztítás nélkül a szennyvizet, nem szabad szennyezni a folyót. Az említett halakra, a homoki küllőre, a balinra, magyar bucóra, német bucóra, szivárványos öklére pedig jelenleg sem szabad horgászni. Ugyanúgy lehet viszont vadászni és még a homok kitermelését sem kell korlátozni. A töltések legtöbb helyen nem képeznék a védett területek részét - ahol viszont igen, a lakosság védelme ott is elsőbbséget élvez. Ezt is törvény mondja ki. Ami a batarcsi sztyeppét illeti, jelenleg is törvény mondja ki, hogy gyepes területet, azaz legelőket, kaszálókat, nem szabad felszántani. A helyzet az, hogy sok esetben az érvényben lévő törvényeket sem akarják betartani az emberek!".

A környezetvédelmi minisztérium szerint a közvitát december 10-ig, azaz két nap alatt le kellene zárni! A helyzet tehát keleten változatlan: félmegoldásokkal igyekszünk betartani Brüsszel direktíváit! A konkrét szabályozások hiánya, a bürokratikus akadéskoskodások, a törvényi ellentmondások, az egyéni érdekek, a kártérítés hiánya jellemzi ma a romániai természetvédelmet. Közben pedig a sok bába között elvész a gyerek, pusztul környezetünk!

Jellemző kép a keddi közvitáról: a Román Vízügyi Igazgatóság képviselője nem azon döbbent meg jobban, hogy kiderült, nincs tisztában a jogszabályokkal, hanem akkor, amikor közölték vele: amennyiben a Szamos Natura 2000 státust kap, nem kénytelen együttműködni az esetleges gyámmal, hisz az igazgatóság is vállalhatja a felelősséget. És az ezzel járó munkát...